Mi is az a koleszterin?

A koleszterin (C₂₇H₄₆O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható, testünk egyik alkotó eleme, létfontosságú a létezéshez.

A szervezetünkben a máj állítja elõ, sokkal nagyobb mennyiségben (1–4 g naponta egy felnõtt embernél), mint amennyit a táplálékból fel tudnánk venni.

A koleszterin fõként a májban képzõdik ecetsavból az acetil-koenzim-A segítségével.

A koleszterinnek számos fontos funkciója van az emberi testben, a sejtmembránok fontos alapanyaga (agyunk szárazanyag-tartalmának kb. 65%-a koleszterin) és kiinduló anyag az epesavak és számos hormon elõállításához, szükséges az immunrendszert erõsítõ D-vitamin elõállításához, részt vesz a zsíranyagcserében, továbbá az idegszövet felépítésében.

A májon kívül különösen nagy mennyiségben van jelen a mellékvesékben és az idegrendszerben is.

A vér átlagosan 10–12 g koleszterint tartalmaz, míg a szervezet összes koleszterintartalma 100–150 g. Ezzel szemben a táplálékkal felvett koleszterintartalom csak 20%-a annak, amit a szervezet naponta elõállít.

Közismert a koleszterin és a szívbetegség közti kapcsolatról szóló hipotézis, vagyis hogy az étkezés során elfogyasztott koleszterin (zsírok) emelik a vér koleszterinszintjét és hogy a magas vérkoleszterin növeli a szívbetegségek kockázatát.

Azt viszont egyáltalán nem terjesztik, hogy ebbõl semmi sem igaz! és ez - a kutatások alapján – a szakemberek számára már több mint 20 éve nyilvánvaló.

Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet „szülõatyjaként” tartanak számon a következõt nyilatkozta 1997-ben:

„Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között és ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévõ koleszterinnel nincsen semmi gond, hacsak nem nyúl vagy tyúk az ember.”

Mirõl is van szó?

Évtizedeken át végzett nagyszámú vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az étkezésünk során elfogyasztott koleszterin NEM BEFOLYÁSOLJA a vér koleszterinszintjét.

Az átlagon felüli mennyiségû koleszterint fogyasztók esetében ugyanolyan arányban fordult elõ szív- és érrendszeri betegség, mint az átlagosnál kevesebbet fogyasztó esetén.

Ha a koleszterin tényleg szívbetegséget okozna, akkor ez életkortól és nemtõl független lenne. Egyaránt érvényes lenne a világ minden népe számára és a zsírfogyasztás csökkentésével kimutathatóan csökkenne a szívbetegségek száma.

Ez viszont egyáltalán nincs így! Például a 60 év felett férfiak között 10-szer több magas koleszterinszintû van, mint a hasonló korú nõk között, a szívbetegségek elõfordulásában viszont nincs lényeges eltérés.

Sok országban alacsony zsírfogyasztás mellett is sok a szívbeteg, míg máshol a rengeteg zsír sem okoz problémát a szívnek.

Az eszkimók például szinte csak zsíron élnek, vérük koleszterinszintje jóval meghaladja a „halálos” értéket, mégis csak elvétve fordul elõ közöttük szívbetegség.

Gyakorlatilag egyértelmû, hogy a zsírfogyasztás (magas koleszterinszint) és a szívbetegségek között semmi összefüggés sincs!

Az élelmiszerek koleszterintartalma csak minimális hatással van a vérünkre. Szervezetüknek ugyanis van egy ellenõrzõ, szabályozó mechanizmusa és a májban leáll a koleszterinszintézis, ha az élelmiszerek koleszterinszintje magas.(FELESLEGESEN NEM DOLGOZIK A SZERVEZETÜNK!) Táplálkozás hatására a koleszterinszint csak ideiglenes emelkedik meg, majd (a vércukorhoz hasonlóan) visszaáll a normális szintre.

Ebbõl következik az is, hogy nincs „jó”, vagy „rossz” koleszterin, a természet nem hoz létre egy „öngyilkos” anyagot a saját szervezetünk megmérgezésére.

Nem mellesleg az anyatej átlagosan 2% koleszterint tartalmaz (többet, mint pl. a tehéntej), mert EZ SZÜKSÉGES a csecsemõ idegsejtjeinek és agyának megfelelõ fejlõdéséhez!

Honnan ered a tévhit?

Még 1913-ban orosz kutatók tojássárgáját, illetve tojásból kivont koleszterint adtak (elõször takarmány, majd injekció formájában) nyulaknak.

A kísérleti állatoknál ki tudtak váltani hiperkoleszterinémiát vagy érelmeszesedést. A II. Világháború után a teszteket megismételték és más állatok, tengerimalacok, kecskék esetén ezeket az eredményeket kapták. Késõbb folytatták a kísérleteket, de kutyák, macskák, majmok és az ember esetén már nem voltak ilyen egyértelmûek az eredmények.

Ha logikusan végig gondoljuk, mégis egyértelmûek az eredmények: a NÖVÉNYEVÕ állatokra nem jó hatású a koleszterin (ezért soha nem is esznek zsírt), mert a szervezetük nincs hozzászokva, ezért nem tudja szabályozni. Az eredményeket nagyon nehéz az emberre átültetni, mert a koleszterin-anyagcsere a különbözõ kísérleti állatfajoknál egészen más, mint az embernél, és a kísérletek körülményei is sokszor nagyon szélsõségesek voltak. Erõsen kétséges ugyanis, hogy a növényevõ nyulakra kapott eredmények alkalmazhatók lennének az emberre is.

Másrészt viszont a kísérletekben nem élelmiszereket használtak (a nyúl nem szereti a tojást), hanem átalakított, kivont u.n. oxykoleszterint.

(Oxidált koleszterin jöhet létre bizonyos élelmiszerek ipari feldolgozása során is!) Az emberi szervezet abban is különbözik a kísérleti állatokétól, hogy amikor az állatok állati fehérjében és zsírban gazdag takarmányt kaptak, akkor megnõtt ugyan a koleszterin felvétele, de ezzel együtt megnõtt a kiválasztása is, az ember esetében ez a hatás még fokozottabb volt.

Kimutatható káros hatás csak a tömény és extra magas dózisú oxykoleszterin esetében volt, amit a normál táplálkozás során soha nem tudunk bevinni.

Ma a kísérletekben kizárólag oxykoleszterint használnak az elmélet alátámasztására!

Koleszterinszint csökkentés

Nem is foglalkozott senki a koleszterin-kérdéssel egészen addig, amíg a gyógyszergyárak patkányméregbõl! elõ nem állították az elsõ koleszterin csökkentõket, a sztatinokat.

Valójában 1000-bõl csak egy embernek lenne (hibás májmûködés miatt) szüksége koleszterinszint csökkentésre, de ez a gyógyszeriparnak nem üzlet.

A nyolcvanas években a gyógyszergyárak által támogatott egyetemekben és kutatóintézetekben végzett kísérletek alapján a koleszterint ellenségnek kiáltották ki és meghatároztak egy egészségügyi határértéket.

Ez kezdetben a 14-es érték volt, de így még mindig csak kevés tablettát lehetett eladni, mivel ilyen magas érték csak ritkán és rövid ideig fordul elõ. Ezután a határértékeket évrõl-évre csökkentették, egyre nagyobb haszonnal.

Ma rengeteg emberrel szedetik ezeket a tablettákat, sokszor minden látható eredmény nélkül. Sokan panaszkodnak nálunk is, hogy hiába szedik a koleszterincsökkentõt semmit nem változik a koleszterinszintjük, még akkor sem, ha semmi féle húst, zsírt, de még olajat sem fogyasztanak, és még az orvos is megkérdõjelezi szavahihetõségüket.

Ha valakinek tényleg magas lenne a koleszterinszintje ennek az okát kellene megkeresni és nem a máj koleszterintermelését leállítani „gyógyszerekkel”.

Mint mondtuk nincs olyan, hogy „jó és rossz” koleszterin! A koleszterincsökkentõ szerek viszont nem válogatnak, senki sem tudhatja, hogy a „védõ vagy ártó” koleszterint tüntetik el.

Ön honnan akarja elvonni a koleszterint? Az agyától, idegrendszerétõl, vagy az emésztésétõl? Esetleg a szívét akarja tönkretenni?

Ugyanis a koleszterincsökkentõk hosszútávon károsíthatják a szívizmot és kiürítik a szervezetbõl védõhatású Q10 koenzymet.

Amerikában orvosok követelik, hogy a koleszterinszint csökkentõk tájékoztatójában tüntessék fel, hogy napi minimum 200mg Q10-et szedjenek a tabletták mellé.

Ezzel viszont a gyógyszergyárak beismernék a készítmény ártalmasságát és ezt nem igazán szeretnék.

A koleszterincsökkentõk mellékhatásai

Mellékhatások pedig vannak. Elég, ha megnézi a betegtájékoztatót, ezek azok amit elismernek, de több konkrét tény is napvilágra került.

Ha koleszterincsökkentõt szed, ne csodálkozzon az alábbiakon:

Memóriavesztés – egyébként teljesen egészséges embereknél is feljegyeztek komoly emlékezetzavarokat, amelyek a tabletták elhagyásával megszûntek.

Koncentrációzavar, fejfájás – Amerikában már vizsgálatokat végeznek a különbözõ balestekben megsérül, meghalt emberek koleszterincsökkentõ szedésével kapcsolatban.

Depresszió, agresszió – koleszterinre szükség van az idegrendszer egészséges mûködéséhez, hiánya idegkárosodást okozhat.

Érzékelésbeli zavarok – pl. zsibbadás, égõ érzés a végtagokban, az arcon.

Fáradtság-izomgyengeség – a Q10 koenzym elengedhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, a sztatinok drámaian csökkentik a Q10 szintjét a szervezetben.

Ízületi fájdalmak – az izmok gyengülésével egyre nagyobb az ízületek terhelése, kopása.

Immungyengeség – a koleszterincsökkentõk gátolják a C-vitamin hasznosulását.

Emésztési problémák – mivel a sztatinok a májfunkciókra hatnak, így gátolják az emésztõ enzimek termelését is.

Szívelégtelenség, szívritmuszavar – a Q10 támogatja a szívizom munkáját, védi a szív sejtjeit.

A Q10 szintje az életkor elõrehaladtával természetesen is csökken a szervezetben, de ezt a folyamatot a koleszterincsökkentõk drámaian felgyorsítják.

Hormonális problémák – a koleszterin a mellékvesék által termelt hormonok alapanyaga

Miért lehet magas mégis a koleszterinszint?

Ha mindent bevetünk és mégsem megy le a koleszterinszintünk, az okot kellene megkeresni. Könnyen lehet, hogy a testünkben valahol egy (akár rejtett) gyulladás, fertõzés van.

Mivel emiatt sejtjeink állandóan károsodnak, a sejtek (sejtmembrán) cseréjéhez a májunk koleszterint állít elõ. Minél több koleszterincsökkentõt veszünk be, annál többet állít elõ a májunk.

Hasonló sejtkárosító hatása lehet más problémákra szedett „gyógyszereknek” is. Ezért könnyen elõfordulhat, hogy a diéta és a koleszterincsökkentõk ellenére sem csökken a koleszterinszint és nem is fog addig, míg vagy a kiváltó okot nem szüntetik meg, vagy a májat tönkre nem teszik.

Finomított olajok és ebbõl készült termékek (pl. margarin) fogyasztása. A növényi olajok ipari elõállítása során az olajat magas hõmérsékletre hevítik és különbözõ vegyszerekkel kezelik.

Az ipari élelmiszer-feldolgozás átalakítja az élelmiszerek természetes szerkezetét, olyan anyagok jönnek létre, ami a természetben nem léteznek.

Ezek az anyagok (pl. transz-zsírsavak, oxycolesterin) megterhelik a szervezetünket, gátolják a máj normális mûködését, felboríthatják a természetes szabályozó rendszereket.

A finomított olajok erõteljesebb hatással vannak a koleszterinszintünkre, mintha zsírt ennénk szalonnával.

Ezekben az esetekben a „gyógyszereknek” semmiféle értékelhetõ hatásuk sincs, szedésük csak gátolja a normális mûködést, de az okokat nem szüntetik meg.

Természetes koleszterinszabályozás

Szükség esetén a koleszterinszint könnyedén csökkenthetõ a feldolgozott élelmiszerekben található zsírok kerülésével, és teljes kiõrlésû gabonák illetve zöldségek fogyasztásával.

A következõ listában szereplõ élelmiszerek magas rost, omega-3 zsírsav, lecitin, E- és C-vitamin, niacin és rutin tartalmuknak köszönhetõen segítenek az artériák és a szív kitisztításában.

Omega 3 zsírsavak: halolaj, ligetszépemagolaj, lenmagolaj, stb. – az omega 3 zsírsavak hígítják a vért, javítják az összetételét, áramlási tulajdonságait, így csökkentve az érfali lerakódások esélyét.

Teljes kiõrlésû gabonák, rostok: hajdina, köles, quinoa és zabkorpa – a könnyen emészthetõ rostok gyorsítják a táplálékkal bevitt zsírok kiürülését.

Zöldségek: retek, torma, paprika, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zöld leveles zöldségek – emésztést serkentõ, vértisztító anyagokat tartalmaznak

Gyümölcsök: citrusfélék, paradicsom, csipkebogyó, banán és datolyaszilva

Diófélék és olajos magvak: mandula, mogyoró, lenmag, azték zsálya, tökmag, mák, dió, napraforgó.