Nagyszüleink tudománya: egészséges táplálkozás

a babtól a sárgaborsóig

Nagyszüleink étkezési szokásaiban az éghajlatnak megfelelő táplálkozási formát még megtalálhatjuk. Ők rengeteg gabonafélét ettek s nem csupán búzát, hanem az általunk szinte teljesen elfelejtett kölest, babot, hajdinát, sárga és zöldborsót, lencsét. Emellett napi étrendjük nagy részét a zöldségek és hüvelyesek, illetve kis mértékben a húsból készült ételek tették ki. Az alábbiakban terítékre kerülnek a száraz hüvelyesek, a fejtett tarkabab, a lencse, a zöldborsó és sárgaborsó, valamint az árpa (gersli).

Száraz hüvelyesek

A száraz hüvelyesek közül hazánkban a sárgaborsó, a lencse és szárazbab a legkedveltebb zöldségféle. Ezek különösen a vegetáriánusok számára jelentenek fontos táplálékot, hiszen fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A sárgaborsó jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. A szárazbab és a lencse pedig magas A- és B1-vitamin, valamint szeléntartalma miatt fontos táplálék. Érdemes legalább hetente egyszer fogyasztani ezeket valamilyen formában, a diétázók azonban számoljanak magas energia- és szénhidráttartalmukkal!

Bab, lencse, sárgaborsó

A hús előtt a hüvelyesek jelentik a legfontosabb fehérjeforrást: a babban, lencsében, sárgaborsóban rengeteg, már fentebb említett fontos tápanyag található. Ezekből nem csak levest és főzeléket, hanem megfőzve, fűszerezve és összeturmixolva finom kenyérre kenhető pástétomot is készíthetünk. Ezek jó alternatívának bizonyulnak a felvágottak mellett és helyet.

Ételtársítási szemléletünkben jó tudni, hogy a GABONANEMŰEK (pl. köles, hajdina, barnarizs ) és a HÜVELYESEK (pl. bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával, TELJES ÉRTÉKŰ FEHÉRJÉHEZ jutunk. Emellett a legtöbb hüvelyes nagyrészt keményítőből áll: a vesebab, a pinto bab, az adzuki bab, a feketebab, a fehérbab (száraz fehér bab), a csicseriborsó, és a feles-borsó. Két fajtájuk főként fehérjét tartalmaz, ezért ezeket gyakrabban lehet fogyasztani: ez a lencse és a szójabab (különösen a friss egész bab, az edamame).

Kutatások kimutatták, hogy a hüvelyesek rendszeres fogyasztása csökkenti a magas koleszterin szintet és a vérnyomást is. De emellett a cukorbetegséget is gyógyítja és normalizálja a vércukor szintet. Ha egy héten három-négy alakommal fogyasztunk hüvelyeseket felváltva 22%-al csökken a szívbetegség kockázata. A száraz sárgaborsóban nyilván kevesebb a víz, 20-25 % fehérjét, 1-3 % zsírt, 60 % szénhidrátot tartalmaz, 0,4 g zsír és 10-14 g szénhidrát van benne. További értékes tápanyagai a karotin, a B1- és B2- vitamin. Ugyancsak nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, ásványi anyagai közül pedig a foszfor és a kálium van nagyobb, 1 mg fölötti mennyiségben.

Sárgaborsó

Száraz, hántolt, felezett kerti zöldborsó, a hüvelyesek legegészségesebb fajtája. Sárga és zöld színű változata létezik. Nem csupán magas a fehérje-, B vitamin- és rost tartalmuk, de szinte teljesen zsírmentesek. A felesborsó vagy sárgaborsó főzelék egy nagyon egészséges étel, amelyet érdemes rendszeresen fogyasztani. A felesborsó csökkenti a koleszterin szintet, stabilizálja a vércukrot, isoflavone tartalma pedig megelőzheti a rákosodást. Főzés közben hamar szétesik. Többnyire leves és főzelék készül belőle.

Árpa (gersli)

A pázsitfélék géniuszának is szokták nevezni. Több faját emberemlékezet óta termesztik. Az árpa Plinius szerint a görögök legrégibb termesztett gabona-neme. Már a rómaiak lovat abrakoltattak vele, s az árpa azóta is inkább abrak maradt Dél-Európában a zabszem helyett; de kenyeret itt is sütöttek belőle, s büntetésből a katonáknak adták.

Élettani hatásai: B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; fehérjét, növényi olajat, keményítőt, szerves sót, rostot tartalmaz. Csak hántoltan használható. Fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, segít bizonyos bőrbetegségek gyógyulásában, a fogak épségének megőrzésében. Pakisztánban az árpát a szívgyógyszerének nevezik, mert az infarktus kockázatát és a koleszterint csökkenti. A legjobb bébi ételek és tápszerek a hatvanas években árpából készültek. A japán Hagiwara egészség kutató intézetben a kutatások megmutatták, hogy az árpa a legkiválóbb forrása azon tápanyagoknak, amelyekre testünknek a növekedéshez, helyreállításhoz és jó működésre szüksége van.

Rizs

A rizs a világ második legfontosabb gabonafajtája, hiszen több millió ember alapvető tápláléka. A rizs lehet barna és fehér. A barna rizs a természetes, ugyanis csak a külső héját, a pelyvát távolítják el, amit a mag belső héja, a korpa fed. A fehér rizs hántolt, azaz lekoptatják a pelyvás héj alatti hártyát és eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát ez a fényezetlen fehér rizs, amit tovább fényeznek glükózzal és talkummal. Így a szemek kevésbé főnek szét, nem tapadnak össze. Azonban a hántolás során az eltávolított korpával értékes tápanyagok is elvesznek. A rizs felhasználása változatos - a kevésbé jó minőségű szemekből készítenek rizspelyhet, lisztet, tésztát, szirupot, bort, pálinkát, sört, ecetet stb.

A rizs biztosítja az egész emberiség kalória-bevételének több mint egy-ötödét! Azonban csakis a barnarizsnek magas a tápértéke, mert a hántolás és fényesítés során a rizs elveszti a B vitaminok mintegy 70%-át, és a vastartalmának 60%-át. Továbbá a hántolt rizs magas Glikémiás indexe miatt nem ajánlott diabetikusoknak, de azoknak sem, akik túlsúlyosok. Bár manapság lehet kapni B1, B3 vitaminokkal dúsított hántolt rizst is.

forrás: sokszinüvidék